Közösségi oldalak pszichológiája: Hogyan érjük el, hogy követőink felfigyeljenek ránk?

1018

Közösségi oldalak: online jelen lenni nem csak azt jelenti, hogy időről időre kiteszünk pár képet a termékeinkről vagy újdonságainkkal szórakoztatjuk a követőinket. Érdemes stratégiailag átgondolni mit és hogyan fogunk kommunikálni és időzíteni, illetve az milyen hatást vált majd ki a közönségünkből. A közösségi média kampányok sikerességét sok szempont befolyásolja,de nem árt beemelni az eszközeink közé a szociálpszichológiát, illetve a viselkedéstudományt is. 
Cikkünkben szociálpszichológiai alapvetések mentén adunk tanácsokat a közösségi jelenléthez!

  1. Asszociáción alapuló tanulás: sokkoljunk vagy tegyük boldoggá követőinket?

Az asszociáción alapuló tanulás azzal a hajlamunkkal foglalkozik, amellyel bizonyos tárgyakra (behatásokra, ingerekre) automatikusan pozitív vagy negatív érzelmekkel válaszolunk.

Egy Gorn (1982) által szervezett tanulmány résztvevőinek különböző tollakról mutattak képeket, és mindegyik mellé kellemes vagy épp kellemetlen zenét játszottak. Mikor pedig arra kérték őket, hogy válasszanak egyet, azt választották, ami mellett kellemes zene szólt.

Ugyanez azonban ellenkezőleg is igaz, ha negatív érzelmeket keltünk, annak erősebb a hatása is lehet.  Azok az elrettentő társadalmi üzeneteket hordozó kampányok, amelyekben szörnyű képeket mutogatnak a tüdőrákról, hogy leszoktassák az embereket a dohányzásról, kiemelkedően hatásosnak bizonyultak a múltban.

Egy másik jó példa, hogy az üzenet, miszerint “ha nem megy el mellrák szűrésre, az életével fizethet érte” jóval hatásosabb, mint ha pozitívan van megfogalmazva: “egy mellrák szűrés megmentheti az életét.” Az előbbi a nők többségét rávette, hogy még abban az évben ellátogassanak egy szűrésre.

Még valami: az emberek emlékezetében leginkább az a hirdetés vagy tartalom ragad meg, amitől valami kiemelkedőt éreznek.
Ebből kifolyólag, kampányainkat kétféleképpen érdemes kialakítani:

  • pozitív ingerek: Tehetünk a reklámba videókat aranyos kisbabákról, szívmelengető történeteket, vagy akár elindíthatunk egy kampányt valamely “nagyobb jót” támogatva (ilyen lehet egy segélyszervezetneknek rendezett adománygyűjtés is ).
    Szintén jó módszer humorral fűszerezni a kampányokat, így elősegítve azt, hogy beszéljenek róla.

  • negatív ingerek: ha félelmet, idegességet tudunk kiváltani, azzal megnöveljük a call-to-action használat valószínűségét (“írjon most, telefonáljon most, kattintson ide”). Kiemelhetünk egy gyakori problémát, vagy rossz tapasztalatot, és segítséget kínálhatunk fel azzal kapcsolatban.
  1. Lehorgonyzás: az első pillanat varázsa

A lehorgonyzás lényege, hogy az emberek azon információk alapján hoznak döntést, amit először kapnak. Ezek az információk, mint egy vasmacska, lekötik őket egy kiindulási ponton, amitől elég nehéz elszakadniuk. A marketing már rég felfedezte ezt a jelenséget és használja is főleg értékesítés esetén, használjuk mi is bátran amikor legújabb termékeinkről adunk hírt!

Nem meglepő módon, a vásárlók hajlamosabbak megvenni azt a terméket, amire mondjuk az van ráírva, hogy “4 db csupán 1000 Ft” mint azt, amelyikből egy darab 250 Ft. Az emberek azt gondolják, jó vételt csinálnak, ha megvesznek egy ruhadarabot 50%-os leárazással “csupán” 10 000 Ft-ért, miközben elmennek amellett, ami ugyan nem akciós, de szintén 10 000 Ft az ára.

A kulcs, hogy potenciális ügyfeleinek mintegy kezébe adja a horgonyt, majd használja is ki azt. Adjon nekik összehasonlítási alapot azzal, hogy nem darabonként, hanem csomagokban állítja eléjük termékeit, majd hagyja, had válasszák ki ők a “legjobb vételt”.

Egy nemrégiben készült tanulmányában 3 lehetőséget adtak a részvevőknek: online előfizetés: 59 dollár, újság előfizetés: 125 dollár, illetve online és nyomtatott sajtó előfizetés: 125 dollár. A részvevők a kettő kombinációját választották, majd amikor ez kikerült a lehetőségek közül, az olcsóbb opcióra csaptak le.

  1. Építsünk korábbi emlékekre és fogalmazzunk egyértelműen

Az emlékek megtalálásának gyorsaságára alapozó stratégia vagyis elérhetőségi heurisztika szintén hatásos marketing kampányokban.
A lényeg, hogy az emberekre nagy befolyással vannak az olyan információk, amelyekkel már eleve rendelkeznek, vagy nem tart sokáig előásniuk az emlékezetükből.

Elég kicsi az esély arra, hogy követőink hajlandóak “megerőltetni” magukat a tartalom feldolgozása során, függetlenül attól, hogy az mennyire érdekes egyébként a tartalom. A legtöbb amit tehetünk, hogy üzeneteinket a lehető legérhetőbben, letisztult formában tálaljuk közösségi oldalakon posztoláskor.

Reber et.al (1998) és Winkielman & Cacioppo (2001) szociálpszichológusok szerint testünk pozitívan reagál az olyan információra, amelyet agyunk nehézség nélkül tud feldolgozni – ez a pozitív hatás pedig befolyásolhatja ítélőképességünket.

Ehhez kapcsolódva az is fontos, hogy honlapunkon a látogatók könnyen megtalálják a számunkra leglényegesebb cselekvésre buzdító gombot, ami lehet vásárlásra vagy más cselekvésekre ösztönző is.
Minél gyorsabban találják meg, annál nagyobb az esélye, hogy használni is fogják, vagyis vásárolnak, feliratkoznak a hírlevelünkre vagy regisztrálnak az adott eseményre, hogy csak pár példát említsünk a lehetséges konverziókból.

Átlépni az ingerküszöböt a közösségi oldalakon

A tipikus online felhasználó agya általában “spontán üzenetfeldolgozás” módban van – nem sok figyelmez szentel annak, hogy épp mit talál a közösségi média platformokon csak görgeti a hírfolyamot.

Nehéz felkelteni a közönségünk figyelmét a rengeteg megnyitott lap, értesítések és egyéb online zajok mellett, éppen ezért hirdetésének olyan ütősnek kell lennie, hogy átlépje még ezt a magas ingerküszöböt is.

A hatásos közösségi média marketing lényege nem az, hogy mi milyen információt akarunk átadni, sokkal inkább, hogy hogyan tesszük azt.

Mit tehetünk?

Ahogy azt korábban írtuk, az először szerzett információ kulcsfontosságú – ebből következik, hogy általában a címen múlik, mi az ami megragadja közönségünk figyelmét és mi az, ami nem.

Emellett a szociálpszichológia egyik alapvetése, hogy erősen befolyásolja az embereket ismerőseik, valamint közszereplők, szakértők személyek véleménye a döntéseikben. Tartalmainkhoz ezért érdemes véleményvezéreket, szakértőket idézni vagy már eleve velük hirdetni ( természetesen az illető beleegyezésével).

Szólj hozzá!

hozzászólás

MEGOSZTÁS
Előző cikkFacebook: megérkeztek a 360 fokos képek
Következő cikkA jövő digitális trendjei a Google Groundon
Farkas Boglárka
Tásadalomtudományokat végeztem, majd diplomamunkámat a média és nyilvánosság témakörben készítettem. Mint a Népszabadság egyik újságírója, illetve több portál szerzője újságírói és médiás háttérrel érkeztem egy Google gyakornoki programon keresztül az online marketing világába. Jelenleg az AdWords Blog főszerkesztőjeként dolgozom.