A közösségi média sötét oldala

465

A social media nagy lehetőséget kínál arra, hogy célzottan elérjék a közönséget, akár fontos kérdésekkel kapcsolatban is párbeszédet indítsanak. Bár sok előnye van üzleti szempontból, a közösségi médiának sötét oldala is van.

A Facebook több mint 2 milliárd havi aktív felhasználóval rendelkezik, az Instagram több mint 700 millióval, a Twitter több mint 328 millióval és a Snapchat-et több mint 255 millió ember használja.

A közösségi médiának köszönhetően az emberek egyre kényelmesebbé válnak a személyes és intim részleteinek megosztásával, amely megváltoztatta a kommunikáció módját, átértékelte a helyzeteket és kapcsolatokat épített ki. A virális macskás videókon és a barátságos politikai pletykákon túl ezeken a hálózatokon hamis hírek is terjednek, internetes zaklatások zajlanak, és kialakult egyfajta népszerűségi verseny a felhasználók között. Ma már nehezen különíthető el, mi valóságos és mi hamis, ami hatással lehet a mindennapokra. A közösségi média újra definiálja, hogy mit jelent a közösségi érzés, de a túlzott használata és az érvényesítése, mások figyelmének hajszolása roncsoló hatással bír, valamint gátolja a produktivitást.

A Pitt’s Center média, technológia és egészség kutatásával foglalkozó központjának elemzése kimutatta, hogy azok, akik 7-11 közösségi felületet használnak, több mint háromszor annyira depressziósak és szoronganak, mint akik két platformon vannak csak jelen.

A gyengeségek

A közösségi média illúzión alapuló, felfújt valósága irreális elvárásokat hoz létre. A közzétett tartalmak többsége egyfajta csavart igazság, és csak egy kiragadott, színesebb pillanatát tükrözi az életnek. Ezt az úgynevezett “Insta Lie” hatást mutatta be a Ditch the Label szervezet videója, hogy ez a jelenség milyen egyszerűen működik a mindennapokban.

Ha valaki olyan embereket, közösséget lát, akikről tudja, hogy ünnepelnek, eseményen vesznek részt, de nem hívták meg, akkor úgy érzi, hogy eluralkodik rajta a FOMO• érzése. A közösségi média és az álvalóságok előtérbe hozzák ezeket a példákat, és sokan érezhetik azt nap mint nap, hogy a közösségeken kívül állnak.

Mindemellet jelen van a közösségi média függőség is, amely egyre növekvőbb probléma. A Chicago University tanulmánya szerint a social media sokkal inkább addiktív, mint a cigaretta és az alkohol. A Mediakix pedig azt mutatja, hogy az átlagos fogyasztók az életükből öt évet és négy hónapot töltenek a közösségi platformokon. Ez az idő csökkenti a munkahelyi termelékenységet, károsítja a valódi és személyes kapcsolatok időtartamát. A boldogság fenntarftásához azonban alapvető fontosságú lenne a személyes kapcsolatok építése.

Az egyensúly

Az egészséges lelki egyensúly fenntartásához határokat kell szabni és mértékkel kell használni közösségi médiát. Nem kell minden pillanatban az üzenőfalat nézegetni, nem szükséges mindenhonnan posztolni és bejelentkezni. Hogyan érhető el az egyensúly?

Szükséges saját szabályokat létrehozni, amelyekkel korlátozzuk a jelenlétet – például minden nap csupán 15 percet töltünk a Facebook-on. Emellett étkezés közben beszélgessünk, ne telefonozzunk.

A felszabadult időben több időt tölthetünk a hobbinkkal, a barátokkal és a munkára is könnyebben koncentrálhatunk. Ezek a módszerek a körülöttünk lévők viselkedését is befolyásolják majd, így ők sem ellenőrzik naponta többször a felületeket.

 

A közösségi média erejét nem szabad alábecsülni. A szorongás és a depresszió, amelyet okozhat, folyamatosan növekszik a felhasználók körében. Ha mértékkel és megfelelően használjuk a felületeket, akkor csak az előnyeit tapasztalhatjuk meg, nem hatnak negatívan az életünkre.


*A FoMO egy szleng szó, amely az angol “Fear of Missing Out” kifejezés kezdőbetűiből tevődik össze, és magyarul nagyjából annyit jelent, hogy “félelem attól, hogy lemaradunk vagy kimaradunk”.

A cikk forrása itt olvasható.

Szólj hozzá!

hozzászólás